A szakmai beszélgetések listáján a temesvári Furnitur című előadás következik. Bár az
előadás zseniális, a beszélgetésen mégis felmerül benne néhány apró hiba. Az
előadás nehézkesen indul, mivel túl sok időt hagy a nézőnek a bekapcsolódáshoz.
Ezen kívül, még sokak számára érthetetlen a 665-dik szám. Oké, értjük, hogy 666
az ördög száma, és hogy a főszereplő férfi felnőtt gyermeke a 666-dik vásárló,
de mégis érzünk valami hiányosságot ezzel kapcsolatban.
A színészi játék elképesztően jó volt. Ezt
bizonyítja, az anyós karaktere. Belső információként megtudtuk, hogy az anyós
karaktere nincs egészen megírva, ami egyáltalán nem vevődik észre az előadásban,
ez pedig Éder Enikő játékának köszönhető.
Felmerült néhány technikai gond (hang és
világítás), amely részben a stáb, részben pedig a tér hibájának lehet felróni.
Az előadás nyelve, de a szöveg is úgy van
megalkotva, hogy parodizálja a musicalt, bár a közönség ezt nem parodizálásnak
veszi. Hangosan tapsolnak az elénekelt, eltáncolt dalok után. Nem a nevetéstől,
hanem a meghatottságtól lesz könnyes a szemük.
A beszélgetésen még az előadás utolsó
momentumaként szereplő tükörjátékot próbáltuk megfejteni, amely egyesek számára
túl szájbarágós, mások számára viszont nagyon jó befejezésnek bizonyul.
Én mégis úgy gondolom, hogy néha az embereknek
kell egy szájbarágós előadásvég, ahhoz, hogy szembenézzenek a saját életükkel.
Mivel minden ember más tulajdonsággal rendelkezik, találkozunk olyanokkal, akik
szeretnek elgondolkodni, de olyan is akad, aki nem. Ha tükröt mutatunk nekik, akaratuk ellenére
viszonyítják az előadást saját életükhöz. Szerintem ez a cél.
Hover Annamária
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése